Régi bölcsességek

A bölcs büszke, de nem kevély, az ostoba kevély, de nem büszke. (Kung Fu-Ce)

Mondd el és elfelejtem; mutasd meg és megjegyzem; engedd, hogy csináljam és megértem. (Kung Fu-Ce)

A bölcs mindent magában keres, a balga mindent másokban. (Kung Fu-Ce)

Ha erőd kevés, akkor félúton kidőlsz, de ne feküdj le, már az út elején. (Kung Fu-Ce)

Aki kapni akar, tanuljon meg adni. (Lao-Ce)

Aki sokat gyűjt, sokat veszthet. (Lao-Ce)

Az ínség örök vendég annál, aki tétlen. (Hésziodosz)

A múltat még Isten sem tudja megváltoztatni. (Agathon)

Ki mint vet, úgy arat. (Pinarius Rufus)

A gyávaság senkit sem tett halhatatlanná. (Sallustius)

A gyógyulni akarás a gyógyulás része. (Seneca)

Semmi sem gyötör jobban, mint a meghiúsult remény. (Quintilianus)

Addig üsd a vasat, amíg meleg. (Nazianzénosz)

Ajándék lónak ne nézd a fogát. (Hieronymus)

Hatalmasabb a példa a szónál. (I. Leó pápa)

Gyakorlat teszi a mestert. (Plautus)

Ki bánatot sosem ismert, az boldogságot meg nem ért. (Rusztaveli)

Minden érv közül a tekintélyen alapuló a leggyengébb. (Albertus Magnus)

Az éhség a legjobb szakács. (Freidank)

Ahová az értelem nem hatol be, oda eljut az érzés. (Bonaventura)

Amilyen az adjonisten, olyan a fogadjisten. (Boccaccio)

Csak az nyer, ki mindent kockára tesz. (Geoffreyde Charny)

Evés közben jön meg az étvágy. (Rabelais)

Egy fecske még nem hoz tavaszt. (Cervantes)

Silány marad az, aki magát silánynak tartja. (Cervantes)

A pénz nem boldogít. (Luther)

Kettős a fájdalom, ha rejtjük kínjainkat. (Corneille)

Az átmeneti visszavonulás később még győzelmet hozhat. (Gracián)

A féltékenységben több a hiúság, mint a szerelem. (La Rochefoucauld)

Az ész mindig a szív balekja. (La Rochefoucauld)

A boldogság egyik akadálya, hogy mindig túl nagy boldogságot várunk. (Fontenelle)

A nagy hal megeszi a kicsit. (Madam de Sévigné)

A szívnek nincsenek ráncai. (Madam de Sévigné)

A halálos ágyon már késő megváltozni. (Madam de Sévigné)

Dühösnek lenni annyi, mint mások hibáját magunkon megbosszulni. (Pope)

Valamit rosszul tudni rosszabb, mint nem tudni. (Casanova)

A gyorsaság szükséges, a sietség káros. (Szuvorov)

Nem látni a fától az erdőt. (Wieland)

Kinek sok adatott, attól sokat várnak. (Herder)

Aki sohasem ette kenyerét könnyezve, aki gondterhes éjszakán sohasem sírt az ágya szélén, az nem ismeri

a túlvilági erőket. (Goethe)

A művészet a kimondhatatlan tolmácsa. (Goethe)

Ha olyannak látjuk az embereket amilyenek, akkor rosszabbá tesszük őket; Ha viszont úgy kezeljük őket, mintha azok lennének, aminek lenniük kellene, akkor segítjük őket azzá válni, amivé képesek. (Goethe)

Ha valakiből ki akarsz hozni egy bizonyos tulajdonságot, tégy úgy, mintha az elérendő erény máris egyik alapvető vonása lenne; Előlegezd meg a jó hírnevet, amelyet ki szeretnél fejleszteni benne, és roppant erőfeszítést tesz majd, nehogy csalódást okozzon neked. (Shakespeare)

Sok kicsi sokra megy. (Benjamin Franklint)

Ami fáj, az nevel. (Benjamin Franklint)

Az ész figyelmeztet arra, hogy mit kell elkerülnünk, de a szív mondja meg azt, hogy mit kell cselekednünk. (Joubert)

Nem lehet boldog az, aki nem akar az lenni. (Joubert)

Aki tanít, az kétszeresen tanul. (Joubert)

A nyomor elfojtja, a gazdagság felszítja a szenvedélyeket. (Joubert)

Az ember nem más, mint testbe öltözött lélek. (Joubert)

Érdek nélkül semmi sem jön létre. (Hegel)

Egységben az erő. (I. Lipót)